A kutatók a polgárokat és mobiltelefonjaikat kérik segítségül

Egy dán vizes élőhely QR-kódja egy új módját mutatja a kutatásnak. Itt a hétköznapi polgárok segíthetnek a tudósoknak megérteni, hogyan gyógyul a természet – egy mérésenként. A Lille Vildmose egyik sétányán a látogatók mérhetik a vízszintet, rögzíthetik a hőmérsékletet és fényképezhetik a növényzetet. Ez csak néhány percet vesz igénybe, de az adatok részei lehetnek egy nagyobb európai kutatási projektnek. A kezdeményezés mögött többek között az Aarhus Egyetem kutatói állnak, akik a WET HORIZONS és az NBS4Drought projekteken dolgoznak. „Fizikailag lehetetlen számunkra, kutatóknak, hogy egyedül figyelemmel kísérjük több száz természeti területet hosszú időn keresztül. Itt a citizen science segíthet kitölteni ezt a rést,” mondja Lorenzo Pugliese, az Aarhus Egyetem Agrárökológiai Intézetének szakértője sajtóközleményben. Egy központi kihívás megoldása A módszer egy alapvető problémára ad választ a környezetkutatásban: hogyan követhetjük nyomon a természet fejlődését az idő múlásával. A vizes élőhelyek és a tőzegmohás területek lassan fejlődnek, és a helyreállításuk évtizedeket is igénybe vehet. Eközben a kutatási projektek általában csak néhány évig tartanak. „Egy területet helyreállítunk, talán négy évig figyeljük, majd nem tudjuk pontosan, mi történik,” mondja Lorenzo Pugliese. A tőzegmohás területek különösen fontosak a nyomon követés szempontjából. Csak a Föld felszínének körülbelül három százalékát fedik le, de kétszer annyi szén-dioxidot tárolnak, mint a világ összes erdeje együttvéve. Emellett hozzájárulnak a szárazság és az árvizek csökkentéséhez. Tesztelve Lille Vildmose-ban A Nordjylland-i Lille Vildmose tesztterületként működik. Évente több ezer ember látogatja a területet, sokan a természet és a biodiverzitás iránt érdeklődnek. Itt a kutatók egyszerű mérőállomásokat hoztak létre, ahol a látogatók QR-kódokon keresztül adhatnak adatokat. A minőség biztosítása érdekében a polgárok megfigyeléseit összevetik az automatikus érzékelők méréseivel. „Ha bebizonyosodik, hogy a módszer működik, sokkal több területen lehet alkalmazni,” mondja Lorenzo Pugliese. A kutatók szerint a citizen science nemcsak adatgyűjtésről szól, hanem arról is, hogy az embereket bevonják a természetbe. „A polgárok hozzájárulnak a tudományhoz, de a tudomány is ad valamit vissza: tudást, elkötelezettséget és erősebb kötődést egy helyhez,” mondja Lorenzo Pugliese. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a motiváció gyakran a természet védelmének és valami nagyobb részének a része akarásából ered. A citizen science már része több európai projektnek, és várhatóan nagyobb szerepet fog játszani a jövőben. A kutatók szerint a polgárok és a tudósok közötti együttműködés döntő lesz, ha az EU ambiciózus természethelyreállítási céljait el akarják érni. További információk az kezdeményezésről itt.