Milei és Wilders: a vérfarkas és a vámpír
Ez egy jó hónap volt két politikai kívülálló számára, akiket a Vérfarkas és a vámpír néven emlegetnek. Az Argentínában a mocskos szájú, jobboldali liberális Javier Milei döntő győzelmet aratott az ország elnökválasztásán. A korábbi politikai tapasztalattal nem rendelkező egykori tévés szakértő nyilvánvaló összehasonlításokat vonz Donald Trumphoz. Azonban, ahogy Imdat Oner érvel az European Center for Populism Studies, Milei a gazdasági káosz és kétségbeesés kontextusának köszönheti győzelmét, és korai lenne egy nyilvánvaló tiltakozó szavazást a jobboldali populizmus iránti széles körű étvágyra fordítani. Valójában a választásokat megelőzően az Open Democracy cikk egy tanulságos cikket közölt Milei választóinak meglepő sokszínűségéről.
Európában könnyebb Geert Wilders választási győzelmét a Hollandiában egy sokkal szélesebb trend részeként látni. Azonban, Dieuwertje Kuijpers in Vrij Nederland érvel hogy a választók valójában nem mozdultak el drasztikusan jobbra, és Wilders győzelme inkább a hollandiai pártpolitikai táj sajátosságaiból, valamint a választói széttagoltságból ered.
Míg a PVV győzelme sok szakértőt sokkolt, Joost van Spanje, a Londoni Egyetem politikai elemzője – mint Kuijpers megjegyzi – azon kevesek egyike volt, akik megjósolták a választás kimenetelét. „Amit Mark Rutte mindig is jól csinált, az egyrészt a PVV mellékvágányon lévő nagyszájúnak való ábrázolásának, másrészt a PVV napirendjének szégyentelen átvételének kombinációja. Így megtartotta a migráció miatt aggódó szavazókat” – mondja van Spanje. A gát akkor szakadt át, amikor Rutte utódja, Dilan Yeşilgöz felvetette, hogy a Wildersszel való koalíció valóban életképes lehet. „Egyre több szavazó jött rá, hogy Wilders ezúttal komoly opció” – írja Kuijpers. „Ami ezután következett, az egy hógolyóhatás volt: lassú növekedés szeptemberben, gyorsulás októberben, és meredek emelkedés novemberben. A PVV évekig a periférián volt elszigetelve, és a választói oxigén egy részét elvették tőle, amikor a VVD utánozta a migrációs napirendet és retorikát. Azzal, hogy a VVD feloldotta ezt az elszigeteltséget, megnyílt a zsilip.”
A választási eredmények bejelentése után Andreas Kouwenhoven és Thijs Niemantsverdriet Rotterdam és Amszterdam utcáira vonult, hogy beszélgetni azokkal a muszlim közösségekkel, amelyek démonizálásából Wilders karriert csinált. A NRC Handelsblad című lapban közzétett jelentésük meglepő képet fest. Igen, vannak, akik félnek az üldöztetéstől, de vannak olyanok is, akik bíznak a holland intézmények és az alkotmány rugalmasságában, hogy megvédik jogaikat. Találnak olyan muszlimokat is, akik Wilders programjának nagy részével egyetértenek, különösen az egészségügy, a lakhatás és a migráció kérdésében. A cikket azonban Sabi El Massaoui, egy marokkói ifjúsági központ igazgatója zárja, aki aggódik Wilders győzelmének a fiatal muszlimokra gyakorolt pszichológiai hatása miatt. „A választások éjszakája óta azon tűnődöm: vajon visszatértünk a kiindulóponthoz? Vajon hiábavaló volt az összes erőfeszítés? A polarizáció pszichológiai problémákat fog okozni. Egy elveszett generáció van a láthatáron.”
Talán a fent említett politikai centrum tartalmatlanságának tünete, hogy a fiatalabb szavazók a lakosság egészénél hajlamosabbak voltak a PVV-re vagy a Zöld Baloldal-Munkáspárt szövetségre szavazni. Amint az grafikon által közzétett NOS mutatja, bár kevesebb fiatal ment el szavazni (73 százalék, szemben a 2021-es 80 százalékkal), akik mégis elmentek, nagyobb valószínűséggel szavaztak Wilders PVV-jére, mint a teljes lakosság. A PVV volt a 18-35 éves szavazók első számú preferenciája, míg második helyen a Frans Timmermans vezette Zöld Baloldal-Munkáspárt szövetség állt.
Amikor a Földműves-Polgár Mozgalom (BBB) tavaly márciusban megnyerte a 2023-as holland tartományi választásokat, az jelezte, hogy komoly bajok készülnek a holland kormány számára, különösen a klímapolitika végrehajtása terén. A BBB győzelme reakció volt a mélyen népszerűtlen erőfeszítésekre a mezőgazdasági üzemek kibocsátásának megfékezésére irányuló erőfeszítésekre. A viszonylag fiatal agrármozgalom lényegesen kisebb hatással volt a parlamenti választásokra. Mindazonáltal, ahogy Hans Nauta in Trouw magyarázza, van okunk aggódni a választásnak az éghajlatpolitikára és az energiaátmenetre gyakorolt következményei miatt. A Greenpeace Wilders választási győzelmére reagálva egy banner -t emelt a hágai miniszterelnöki hivatal („The Tower”) elé „No climate denier in the tower” felirattal.
Még több válogatás
Dán sertéshúsipari céget perelnek „zöldmizéria” miatt, jogi szempontból elsőként
Daniela De Lorenzo | EUObserver | november 24. | HU
Ebben a hónapban Európában először indult per egy európai élelmiszergyártó ellen megtévesztő éghajlati állítások miatt. A Danish Crown sertéshústermelő azt állította, hogy termékei „klímabarátabbak, mint gondolná”, miközben ezt az állítást állítólag üres ígéretekre alapozta. A dán Vegetáriánus Társaság (DVF) és a dán klímamozgalom Klimabevægelsen már 2021-ben kezdeményezte a csalás szagát érezve az ügyet.
A hús- és tejtermelés hatalmas karbonlábnyomát tekintve ez az ügy döntő precedensnek számít, amikor az élelmiszeripari zöldítés ellen kell fellépni. A per kimenetele hatással lehet a szélesebb élelmiszeriparra, hangsúlyozva, hogy a vállalatoknak hiteles bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk környezetvédelmi állításaikat, és be kell tartaniuk a szigorú előírásokat. A zöldre mosás jogi háttere egyre inkább arra készteti a vállalatokat, hogy a lehetséges jogi következmények elkerülése érdekében átértékeljék fenntarthatósági gyakorlatukat és marketingstratégiáikat.
A külföldi beavatkozás esetei egyre gyakoribbak Franciaországban és Európában
Tájékoztató | Le Grand Continent | november 19. | FR ES
A francia parlament hírszerzési küldöttsége (DPR) e hónap elején közzétett éves jelentésében kijelenti, hogy „a külföldi beavatkozás veszélye magas szinten áll a feszült és kompromisszumok nélküli nemzetközi környezetben”. A beavatkozás három nagy kategóriáját azonosítják: klasszikus, modern és hibrid, amelyek mindegyikét jellegzetes módon alkalmazzák olyan államok, mint Oroszország, Kína, Irán és Törökország.
A négy szenátorból és négy parlamenti képviselőből álló küldöttség aggodalmát fejezi ki a gazdasági, tudományos és politikai szektorban tapasztalható „egyfajta naivitás és tagadás” miatt. 18 ajánlást javasolnak, többek között a helyi választások során a beavatkozási kockázatokról szóló szisztematikus képzést, a lobbizási szabályokhoz hasonló jogi keretet a külföldi befolyásolásra, valamint a külföldi befektetések ellenőrzésének küszöbértékének csökkentését.
Le Grand Continent a jelentést a beavatkozás kockázatának növekvő európai tudatosságával és az intézményeken belül tett lépésekkel, nevezetesen az Ursula von der Leyen által 2022 szeptemberében bejelentett „demokrácia védelme” csomaggal kontextusba helyezi. Mint a cikk kifejti, a csomag külföldi finanszírozásra vonatkozó aspektusait a civil szervezetek hevesen bírálták. Mint Lukas Harth, Florian Kriener és Jonas Wolff érvel, „az EU válasza arra, amit a demokráciát fenyegető veszélyként érzékel, véletlenül olyan intézkedéseknek kövezheti ki az utat, amelyek többet ártanak, mint használnak a demokráciának Európában és világszerte.”
