Európa beteg emberei: Az uniós országok gazdasági válsággal néznek szembe
Itália, Görögország, Franciaország és Németország nyomdokain most a Cseh Köztársaság mint bajba jutott gazdaság áll a média reflektorfényében, a szerint Die Welt. Ez a közép-európai ország az egyetlen EU-tagállam, amely még nem heverte ki a Kovid-19 világjárvány okozta gazdasági zuhanást. A berlini lap a felelősség egy részét a cseh cégek energiahatékonysági hiányosságainak tulajdonítja, amelyeket súlyosan sújtott az energiaválság Oroszország oroszországi Ukrajna invázióját követően. Úgy tűnik azonban, hogy az EU legiparosodottabb országának gondjai mélyebbre nyúlnak, ami szükségessé teszi a szakképzett munkaerőben és az alacsony munkaerőköltségekben gyökerező növekedési modelljének megváltoztatását.
„Ez a modell akkor ütötte meg a határait, amikor a jólét és a bérek kiegyenlítődtek Nyugat-Európához képest, és ezzel megszűnt egy kulcsfontosságú versenyelőny” – írja a lap, hozzátéve, hogy „a cseh gazdaság túl költséges ahhoz, hogy versenyezzen az alacsonyabb bérű országokkal, de technológiailag még nem elég fejlett ahhoz, hogy lépést tartson mondjuk Németországgal”. A cseh forgatókönyv ugyanakkor figyelmeztetés magának Németországnak is, amely hasonló problémákkal küzd. A jólét fenntartásához strukturális változásokra van szükség, többek között a hosszú távon nem fenntartható iparágak támogatásának megszüntetésére, az oktatásba, a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások növelésére, a bürokrácia csökkentésére, valamint a csökkenő munkaerő pótlására szolgáló gépekbe, robotokba és szoftverekbe történő beruházásokra.
Európa legerősebb gazdaságának borús prognózisát, amelynek növekedése Csehország után az utolsó előtti az EU-ban, az Der Spiegel osztja. A hamburgi székhelyű napilap Németország gazdasági stagnálását az energiaáraknak a Oroszország ukrajnai inváziója, az ezzel járó általános áremelkedés, a geopolitikai bizonytalanság és a világgazdaság kifejezett lassulása miatti erőteljes emelkedésének tulajdonítja.
A berlini lap Tagesspiegel szerint a népesség elöregedése is problémát jelent: „egyre kevesebb munkavállalónak egyre több nyugdíjast kell finanszíroznia”, a szakképzett munkaerő bevándorlásának megoldását pedig a szélsőjobboldali populisták növekvő választási preferenciája akadályozza. Németország így jóléti modelljének potenciális elvesztésével néz szembe, ami „nem rövid távú pánikhoz, hanem teljes társadalmi összeomláshoz vezethet.”
A szomszédos Ausztria, Der Standard idézi Christian Kern volt szociáldemokrata kancellárt, aki emlékeztet arra, hogy „Németország problémája Európa problémája”, és „Németországot olyan mozdonyként jelöli meg, amely nem romolhat el”.
Eközben a recesszió kezd kihatni a munkaerőpiacra Ausztriában, ahol közel negyedmillió ember keres munkát, ami 11%-os növekedés az előző évhez képest. A foglalkoztatás növekedése csak a közszférában figyelhető meg, a lap megjegyzi.
.Az optimizmus Európa másik végén is alig érzékelhető. „A portugálok több mint 80 százaléka attól tart, hogy 2024-ben romlani fog az életszínvonala” fejléc Público, azzal érvelve, hogy a szociális kérdések és a szegénység elleni küzdelem a közelgő európai parlamenti választások témája lesz. Annak ellenére Portugália hogy 1,5 százalékos növekedéssel Európa növekedési éllovasai közé tartozik, sőt tavaly a leggyorsabb növekedést könyvelte el, amint arról a Jornal de Negócios beszámolt, a gazdasági aggodalmak továbbra is nagyok.
Egy témában
A Egyesült Államok rohamosan halad előre, míg Európa lemarad. Ez a főcím a Hospodářské noviny-ban, amely a a brüsszeli ECIPE kutatóintézet tanulmányára hivatkozik. A tanulmány szerint, ha az EU tagállamai áttelepülnének az Atlanti-óceánon túlra és integrálódnának az Egyesült Államokba, akkor az egy főre jutó GDP tekintetében a legszegényebbek közé tartoznának – még az olyan nagyágyúk is, mint Németország és Franciaország. A 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta Amerika növekedési üteme jelentősen meghaladja az uniós átlagot. „Ha a tendencia folytatódik, a jóléti szakadék az átlagos európai és amerikai között 2035-ben akkora lesz, mint ma az átlagos európai és indiai között” – olvasható a tanulmány megdöbbentő összehasonlításában. Európa lemaradása sokrétű: a rövid távú tényezők közé tartozik az orosz agressziónak az európai és az amerikai gazdaságra gyakorolt eltérő hatása.
A tartósabb ok az, hogy Amerika vezet az innovatív technológiai cégek terén, egy olyan területen, ahol Európának nincsenek megfelelői. A zöld átalakulás megközelítései is eltérőek. A Biden-kormányzat jelentős adókedvezményekkel támogatta ezt a változást. Az EU erőteljesen támogatja a zöld átalakulást, de az egységes adórendszer hiánya akadályozza a leghatékonyabb eszköznek tartott közös adókedvezményeket. Európa fejletlen tőkepiaca megnehezíti az új vállalkozások finanszírozását.
Az Európai Bizottság 2014-ben egységes tőkepiacot javasolt az EU-ban a vállalati finanszírozás megkönnyítése érdekében, de ezt a javaslatot még nem fogadták el. Az uniós államok számára további kihívást jelent az elöregedő népesség. Ezzel szemben az Egyesült Államokban továbbra is növekszik a munkaerőpiacon rendelkezésre álló produktív korú népesség. Sok vállalat, köztük a csehországiak is, nehezen találnak munkaerőt Európában. A termelékenység növekedése jelentősen gyorsabb az Egyesült Államokban, mint az EU-ban, ami a magasabb beruházási rátának, a K+F kiadások nagyobb arányának és az amerikai vállalkozások által fizetendő lényegesen alacsonyabb energiaáraknak köszönhető.
Még több válogatás
Olaszország kilép a Selyemútról
Marco Galluzzo | Corriere della Sera | december 6. | IT
„Olaszország kilép a Selyemútból: Búcsúlevelet adtak át Pekingnek”, címlapon a Corriere della Sera. A milánói székhelyű napilap szerint Róma négy év után kilépett „Hszi Csin-ping kínai vezető fáraó és több milliárdos projektjéből, a Giuseppe Conte-kormányt elcsábító, Amerikát és más szövetségeseket feldühítő kezdeményezésből”. Az olasz kormány korábban hezitált a kivonulással kapcsolatban, mivel szívélyes kapcsolatokat akart fenntartani Pekinggel. Kína bírálta Olaszország döntését a kezdeményezésből való kilépésről, de nem nevezte meg közvetlenül az országot. Olaszország tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy a projekt elsősorban Peking számára előnyös, más felek számára pedig csak korlátozott kézzelfogható előnyökkel jár. Az együttműködés keretében akár 20 milliárd eurónyi kínai befektetést vártak Olaszországba, de ennek csak töredéke érkezett meg. A lap felveti a pekingi kereskedelmi megtorlás lehetőségének kérdését, különösen a luxuscikkek ágazatát illetően. A lehetséges hatások a következő hónapokban válnak mérhetővé.
Az átmeneti kormány előrehozott választásokhoz vezetné Portugáliát
Vítor Moita Cordeiro | Diário de Notícias | december 7 | PT
December 8-án lépett hivatalba Portugália ideiglenes kormánya a távozó szocialista miniszterelnök, António Costa vezetésével, aki pontosan egy hónappal korábban mondott le egy korrupciós vizsgálat miatt. Diário de Notícias rámutat hogy bár hivatalosan Costa marad a kormányfő, az csak „a közügyek intézéséhez szigorúan szükséges intézkedéseket” végezheti, és az országot a 2024. március 10-re kitűzött előrehozott választások felé tereli. Costa ellen nyomozás folyik a lítiumbányászat és az úgynevezett zöld hidrogén előállítására vonatkozó engedélyek megadásával kapcsolatos esetleges korrupció miatt. A főügyészség már vádat emelt João Galamba infrastrukturális miniszter ellen, a rendőrség pedig átkutatta Costa hivatalos rezidenciáját, több minisztériumot, és őrizetbe vett több, a miniszterelnökhöz közel álló személyt. Costa, aki 2015 óta kormányozta Portugáliát, és a leghosszabb ideig hivatalban lévő európai miniszterelnök volt, az európai adósságválságra válaszul bevezetett többéves megszorító intézkedések után sikerült befektetéseket vonzania és helyreállítania az ország költségvetési stabilitását.
