Migránsok, emlékezet és jogok: Spanyolország harca a szélsőjobboldali narratívával szemben

A spanyol populista jobboldal lexikonjában van egy szó, amely az identitárius nacionalisták minden rettegését magában foglalja: mena, a menor extranjero no acompañado (kísérő nélküli külföldi kiskorú) rövidítése. Ez a jogi kifejezés a 18 év alatti migránsokra utal, akik családjuk nélkül érkeznek Spanyolországba, és akikért az államnak kell felelősséget vállalnia.

A szélsőséges köröket áthatja a mensiről szóló retorika, amely még az utcán és a tömegközlekedési eszközökön elhelyezett plakátokon is megjelenik. A szóban forgó kiskorúakat azzal vádolják, hogy erőszakosak, hogy megfélemlítik békés szomszédaikat, hogy az őslakosok kárára elszívják a szociális segélyeket. Röviden: kellemetlenséget okoznak, és ki kellene őket utasítani.

A beszédtémák hamisak, de a lakosság egy bizonyos szegmensében visszhangra találnak. A Centro de Investigaciones Sociológicas, a társadalom preferenciáinak felmérésével megbízott állami szerv legfrissebb (2024. áprilisi) adatai szerint a spanyolok 10%-a szavazna ma egy általános választáson a Voxra, a szélsőjobboldali pártra, amely alig több mint egy évtizede alakult a Partido Popular (PP), Spanyolország fő konzervatív pártjának szakadásából. A Vox már több spanyol régió koalíciós kormányában is helyet kapott. Egy olyan országban, amely földrajzi fekvése miatt Afrikából Európába vezető kapu, a Vox a kiskorú migránsok démonizálását tette egyik fő politikai aduászává.

A faji gyűlölet retorikájával szemben a spanyol civil társadalom sikeres kampánnyal válaszolt, amelynek sikerült gyakorlatilag elnyomnia a Vox tézisét. A több mint 900 civil szervezet által támogatott Esenciales mozgalom a múlt hónapban elérte, hogy a spanyol parlament alsóháza elfogadjon egy törvénykezdeményezést, amely pontosan az ellenkezőjét írná elő annak, amit a szélsőségesek szorgalmaznak: több mint 500 000 papírok nélküli bevándorlót legalizálna. A törvényjavaslat első olvasatban elsöprő többséggel ment át: 310 igen szavazattal, 33 nem ellenében. És az egész epizód nagyon kevés médiavisszhangot váltott ki. Hogyan volt ez lehetséges?

Gonzalo Fanjul, a porCausa Alapítvány kutatási igazgatója szerint, aki a kongresszusban a legalizálás védelmében szólalt fel, a stratégia az volt, hogy „olyan narratívát generáljanak, amely felváltja a szélsőjobboldalét”, anélkül, hogy válaszolnának annak posztulátumaira. „Nem áll érdekünkben vitatkozni azokkal, akik szerint a Föld lapos” – mondja Fanjul.

„A társadalom egy része megértette, hogy nem ésszerű, hogy a politikai pártok választási célokból kollektív hisztériába kergessenek minket” – Gonzalo Fanjul, porCausa Alapítvány

A kezdeményezés, amely magukból a migráns közösségekből indult, több mint 600 000 aláírást gyűjtött össze a spanyol átlagemberektől. A kezdeményezés nemcsak a szolidaritásra, hanem gazdasági motivációkra is hivatkozik, például a migránsok adóbevallásának ígéretére. Még a katolikus egyház és a gazdasági szervezetek is támogatták a törvényjavaslatot, amelynek még jogalkotási akadályokkal kell szembenéznie, de könnyen lehet, hogy törvényerőre emelkedik.

„A társadalom egy része megértette, hogy nem ésszerű, hogy a politikai pártok választási célokból kollektív hisztériába kergessenek minket” – érvel Fanjul. Úgy véli, hogy a Vox és a szélsőjobboldal „semmit sem értett meg, mert esszencialista és hiperidentitárius elképzelésük van Spanyolországról, amely egy olyan száz évvel ezelőtti országot tükröz, amely már nem létezik”.

A történelmi emlékezet védelme

A spanyol polgárháború története, amelynek 90. évfordulója 2026-ban lesz, még ma is tart. Közel öt évtizeddel Franco diktatúrájának vége után a legyőzöttek emlékét sok esetben szó szerint eltemették. A Szocialista Párt (PSOE) által vezetett legutóbbi balközép kormányok készek voltak finanszírozni annak a több ezer tömegsírnak az exhumálását, amelyekben a harcokban és a megtorlásban elhunyt republikánusok maradványait őrzik Spanyolország-szerte. De a szélsőjobboldal, sőt a főáramú konzervatívok is megtorpedózzák ezeket az erőfeszítéseket.

„Spanyolországban nem volt olyan denazifikáció, mint Németországban, mert itt győztek” – mondja Enrique Gómez, az aragóniai Asociación por la Recuperación de la Memoria Histórica elnöke. Ez az északkelet-spanyolországi régió az ország decentralizált alkotmányának megfelelően kiterjedt önkormányzattal rendelkezik.

A tavalyi regionális választások után először került hatalomra Aragóniában a PP és a Vox koalíciója. Az új kormány első intézkedései között szerepelt az aragóniai történelmi emlékezetről szóló törvény hatályon kívül helyezése. Ennek hatására nehezebbé vált a tömegsírok feltárása, vagy akár az iskolákban a gyerekeknek tartott felvilágosító előadások megtartása. „Törvényt hoznak a törvény ellen” – mondja Gómez. Elmeséli, hogy szervezetétől még a székeket is megtagadták egy rutinrendezvényen, amelyen a polgárháborúban az antifasiszta oldalon elesettek előtt tisztelegtek.

A spanyol civil társadalom válasza az volt, hogy megkétszerezte az oktatási erőfeszítéseket, és kapcsolatokat épített ki más régiók egyesületeivel. „Furcsa módon aktívabbak vagyunk, mint valaha” – mondja Enrique Gómez. Megemlékező kiállítások sokasága van, az iskolaigazgatók pedig dacolnak a tiltással, és a témát beemelik az iskolai tantervbe. Örül ennek a reakciónak: „Vannak emberek, akik megértik, hogy mi csak a halottainkat akarjuk eltemetni, és kiállnak mellette”.

LGTBI jogok veszélyben

Még Madridban is, amely Spanyolország egyik legbefogadóbb helye az LMBTI-közösség számára, a szélsőjobboldali diskurzus egyre nagyobb teret hódít. A PP regionális kormány két, a transznemű közösséget célzó törvényt hagyott jóvá. A tavalyi választásokon a PP abszolút többséget szerzett, ami lehetővé teszi számára az egyedüli kormányzást.

Az egyik törvény kiveszi a „nemi identitás” fogalmát a törvényből, és így az Amnesty International szerint újra megnyitja az utat a számos nemzetközi szervezet által elutasított konverziós terápiák alkalmazása előtt. Spanyolország nemzeti kormánya bírálta a törvényt, és fontolgatja, hogy az alkotmánysértés miatt fellebbez ellene.

Az első reakció azonban az utcán történt, ahol aktivisták tüntettek a főváros központjában. Mozgalmuk minden valószínűség szerint feltűnő része lesz a júliusi melegfelvonulásoknak.

Fordította Harry Bowden