Elkerülhetetlen a szélsőjobboldal felemelkedése Európában?
A szélsőjobb befolyása az európai politikára nem új keletű, és a 2000-es évek óta egyre inkább felgyorsult. Az elmúlt hetekben azonban a média és a szakértők nagy figyelmet szenteltek a szélsőjobboldali pártok megvetésére a nyilvános vitákban szerte a kontinensen. Ez egy „készülő új korszak”, mondják kutatók Gilles Ivaldi és Andreu Torner teszi hozzá a The Conversation (FR), és a megváltozott politikai környezet valószínűleg hatással lesz „az Unió politikai egyensúlyára a 2024 júniusában tartandó európai választások„.
A legnyilvánvalóbb esettanulmány talán a Rassemblement National (RN) a Franciaországban. Az Ifop Október 17-i felmérése szerint 28%-on áll, az RN augusztus óta 3 százalékpontot emelkedett, és „növeli a különbséget riválisaihoz képest”, reports Davide Basso az Euractivban (FR). Rámutat, hogy „a 2019-es választásokon az RN és az elnöki párt (La République en Marche, ma Renaissance) fej-fej mellett haladtak, [míg] a különbség [most] nyolc pont”. Ez a politikai újságíró következtetése: „szövetségesének, Matteo Salvininek a Olaszországban bekövetkezett összeomlásával szembesülve az RN átveheti az Európai Parlamentben az euroszkeptikus szélsőjobboldalt tömörítő Identitás és Demokrácia (ID) csoport vezetését.”
.A szélsőjobboldal belépett a politikai főáramba a sokáig kivételnek számító Portugálban. A Chega pártot csak 2019 elején alapították, és csak 2022 januárjában jutott be a parlamentbe. Az ország harmadik legnagyobb választási erejévé vált, alig néhány hónappal a március 10-i előrehozott választások előtt, António Costa miniszterelnök lemondását követően.
In Svédország, a bevándorlóellenes politikai diskurzus megkeményedett, mióta a szélsőjobboldali Svéd Demokraták a második helyen végeztek a 2022-es parlamenti választásokon. Kolumnista Ann-Sophie Hermansson, a Szociáldemokrata Párt tagja és az ország második legnagyobb városának, Göteborgnak korábbi polgármestere, érvel a Göteborgs-Posten -ban hogy Svédország növekvő iszlamista problémáját nem kezelték időben.
In Németországban az AfD megelőzte a három kormánypártot az október 8-án tartott regionális választásokon, megerősítve megvetését Bajorországban a korábbi türingiai sikerek után, beszámol a Tageszeitung.
In Spanyolországban a szélsőjobboldali Vox párt szeptemberben egy ötödik régióban, Murciában került kormányra a Partido Popular (PP) párttal kötött koalíciós megállapodásnak köszönhetően. Egyre jelentősebb szerepet játszik politikai bajkeverőként, beszámol El Confidencial.
Van-e még jövője a szociáldemokráciának?, kérdezi Paolo Gerbaudo akadémikus az olasz folyóiratban Il Mulino. Egy tanulmány által Giacomo Benedetto, Simone Hix és Nicola Mastrorocco cikkében idézi: „míg korábban az európai szociáldemokrata pártok átlagosan a szavazatok több mint 40%-át szerezték meg, mára 20%-ra zsugorodtak. És a spanyol PSOE relatív sikere nem szabad, hogy megtévesszen minket e borús összkép láttán”. Félő, hogy „a következő európai választások újabb vereséget fognak jelenteni, különösen az SPD kétségbeejtő németországi helyzetét tekintve”. De a kutató egy lehetséges „fordulatot is lát az állami be nem avatkozástól és az önszabályozó piacok neoliberális korszakának doktrínájától”, az „újraelosztási követelések, a magasabb bérekért folytatott sztrájkok és a dirigista iparpolitika visszatérésével, különösen az ökológiai átállás érdekében”.
A Lengyelországban az parlamenti választásokon október 15-én az Európai Tanács korábbi elnöke Donald Tusk által vezetett ellenzék győzött, ami véget vetett a PiS nyolcéves kormányzásának. „Visszatért a remény”, kijelentette rovatvezető Michael Sutowski a baloldali magazinban Krytyka Polityczna (PL) a választások estéjén. A PiS politikája által megkárosított iskolákat és az oktatást az új kormány egyik legfontosabb prioritásának tartja.
A The Guardian (EN) francia közgazdászok Julia Cagé és Thomas Piketty, a A politikai konfliktusok története című könyv szerzői: Választások és politikai egyenlőtlenségek Franciaországban. 1789-2022 megmutatja miért nem elkerülhetetlen Európa jobbra sodródása. A baloldali pártoknak azonban fel kell hagyniuk azzal, hogy energiáikat a migráció kérdésére pazarolják, amelyet a szerzők „politikai zsákutcának” tartanak, ha a baloldal vissza akarja nyerni az elveszett munkásosztálybeli választókat.
A szélsőjobboldali pártok politikájának átvétele nem nyerő stratégia a szociáldemokraták és a szakszervezetek számára, egyetért Daphne Halikiopoulou és Tim Vlandas a European Trade Union Institute számára készített tanulmányában, amelynek címe: „Hogyan lehet a szélsőjobboldal kirekesztő politikájával szemben progresszív és befogadó egyenlőségi programmal fellépni”. Arra a következtetésre jutottak, hogy „a biztonság kérdéseiben való megrekedés nem elkerülhetetlen”.
>Egy témában
Alternatíva Oroszországnak: Hogyan fordul az AfD szisztematikusan Oroszország felé
Marcus Bensman | Correctiv | október 19. | HU
Dél-Németország hamarosan Eurázsia része lesz? Ezt a geopolitikai víziót dédelgeti az AfD bajor regionális szekciója – írja a Correctiv. A kutatóorgánum rámutat, hogy Németország szélsőjobboldali pártja egyre nyíltabban fordul a Oroszország felé. A Bundestagban benyújtott számos indítvány mellett a választási kiáltványában alig említi Nyugat-Európát és a NATO-t, és az Egyesült Államok „és különösen annak elnöke, Joe Biden” felelősségét rója fel a Ukrajnában dúló háborúért.
„Száz évvel ezelőtt Hitler esélyei törékenyek voltak”, beszélgetés Ian Kershaw-val
Florian Louis, Baptiste Roger-Lacan | Le Grand Continent | november 8. | FR
A Le Grand Continentnek adott interjúban Ian Kershaw visszatekint a náci párt korai történetére. Hitler e jeles életrajzírója megjegyzi, hogy a náci vezető puccskísérlete „egy tágabb bajorországi kontextusban zajlott, amelyben különböző tekintélyelvű frakciók a német demokratikus kormány megdöntésére törekedtek […]. Az első világháború óta szélsőjobbra hajló Bajorország különösen izgatott volt [és] a lázadó hangulatot olyan nemzeti válságok táplálták, mint a hiperinfláció és a Rajna-vidék francia megszállása”.
Miért választja Putyin a káoszt
Françoise Thom | Desk Russie | október 17. | FR
A Desk Russie oldalon Françoise Thom kutató megfejti Vlagyimir Putyin hosszú beszédét (EN) a Valdai Klub október 5-i plenáris ülésén. A beszédben kifejtette a Kreml törekvését a nemzetközi rend lerombolására és a káosz megteremtésére, hogy „féktelen fosztogatásokba bocsátkozhasson”, beleértve Putyin nyílt támogatását a Hamasz iránt.
Forrás: Harry Bowden
