A nem dokumentáltak élete
Az európai szolidaritás helyett a közelmúltbeli lampedusai események túlságosan is ismerős viszálykodást váltottak ki, különösen Olaszország, Németország és Franciaország között. A 2024-es európai választások közeledtével biztosra vehető, hogy a migráció sok választó számára kulcsfontosságú kérdés lesz. Az alábbiakban öt kiemelkedő cikket emelek ki, amelyek a kérdésre adott különböző svédországi, franciaországi és belgiumi válaszokkal foglalkoznak.
Bár a svédhárompárti koalíciót szűken a bevándorlás csökkentésének programjával választották meg, egy konkrét javaslat jelentős ellenállást vált ki a svéd szakszervezetek és a közszféra dolgozói körében. A törvény, amely a koalíciót létrehozó Tidö-megállapodás része, arra kötelezné a közalkalmazottakat, hogy jelentsenek minden papírokkal nem rendelkező bevándorlót, akivel találkoznak – pácienseket, ügyfeleket, diákokat, kollégákat – a bevándorlási hatóságoknak.
Az Arbetet, a munkavállalók jogaival és a munkaerőpiaccal foglalkozó svéd lap Tommy Iseskog ügyvéddel és munkajogi szakértővel beszélgetett a törvényjavaslat következményeiről ( Ügyvéd a bejelentő törvényről: „Ugyanabban a klubban végeznénk, mint Kelet-Németország” , Anton Andersson, SV). Amellett, hogy sérti az „alapvető demokratikus elveket” és Svédországot „Kelet-Németországgal egy klubba” helyezi, Iseskog szerint a törvény nem következetes és összeegyeztethetetlen Svédország hatályos munkajogi szabályozásával.
Rebecca Selberg a The Conversation (A svédországi szakemberek keményen visszavágnak a jobboldali tervnek, amely arra akarja rávenni őket, hogy besúgják a papírok nélküli migránsokat.(Rebecca Selberg, EN) ismerteti azokat az erőket – köztük a tanárokat, ápolókat és szociális munkásokat, valamint szakszervezeteiket -, amelyek az úgynevezett „besúgótörvény” ellen fellázadnak. Selberg arra a következtetésre jutott, hogy a politikától való bármilyen visszalépés azt eredményezheti, hogy a keményvonalas Svéd Demokraták elállnak a Tidö-megállapodástól, sőt, akár magát a koalíciót is meghiúsíthatják.
Franciaországban a migráció témájában inkább szellemi csatát vívtak. A Le Grand Continent két cikke a Ferenc pápa által szeptember 23-án Marseille-ben tartott szentmise történelmi és vallási hátterét mutatja be.
A francia konzervatívok előre látható megdöbbenésére Ferenc pápa megragadta az alkalmat, hogy elítélje „ a riogató propagandát ” és emberséges válaszért könyörgött a nehézségek elől menekülő embereknek. Marseille, a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője megfelelő helyszínnek bizonyult, ahogy Jean-Benoît Poulle kifejti ( Ferenc pápa miséje Marseille-ben: 10 tudnivaló a „mediterrán”, de „nem franciaországi” látogatásról , Jean-Benoît Poulle, FR ES). A pápa szerint a Földközi-tenger, amely korábban „a civilizáció keresztútja” volt, az utóbbi években „víz alatti temetővé” vált.
Eközben Gilles Gressani ( Az egyház és a migráció: a multietnikus Európa prófétai választása , Gilles Gressani, FR IT ES) a pápa szavait Carlo Maria Martini volt milánói érsek 1990-es szavaira vezeti vissza. Amikor Ferenc azt javasolja, hogy a Földközi-tenger „igazságosságért kiált, mivel a partjain egyfelől a jólét, a fogyasztás és a pazarlás, másfelől a szegénység és az instabilitás uralkodik”, és csatlakozik Martini kijelentéséhez, miszerint a migráció „felhívás arra, hogy megfordítsuk a dekadens irányt a fogyasztás és a javakkal való könnyelmű elégedettség felé”.
Talán nem meglepő, hogy a migráció a szélsőjobboldali választási siker egyik tartós tényezőjének bizonyult Flandriában– írja a Knack ( Szélsőbaloldali és szélsőjobboldali fellegvárak Flandriában: nem mindig ugyanaz, mint az 1930-as években , Jeroen de Preter, NL, paywall).
Négy évvel ezelőtt Davide Cantoni történész arra a következtetésre jutott, hogy a németországi Alternativ für Deutschland azokban a régiókban sikeresebb, ahol 1933-ban Adolf Hitler nemzetiszocialistái voltak sikeresebbek. E kutatáson felbuzdulva Marc Hooghe és Dieter Stiers leuveni politológusok meg akarták vizsgálni, hogy Flandriában is kimutathatók-e hasonló „földrajzi folytonosságok”. 1933 helyett az 1936-os és 2019-es választásokat hasonlítják össze, amikor mind a szélsőbaloldal (a Belga Kommunista Párt és a Belga Munkáspárt), mind a szélsőjobboldal (a Flamand Nemzeti Unió és a Vlaams Belang) figyelemre méltóan jól szerepelt.
Érdekes módon Hooghe és Stiers azt találta, hogy ez a folytonosság csak a szélsőbaloldalon létezik, a szélsőjobboldalon nem. A kutatók azonban némi folytonosságot találnak azok között a régiók között, ahol a szélsőjobboldal kevésbé volt sikeres, nevezetesen a sokszínűbb és képzettebb lakossággal rendelkező nagyvárosok között („a szélsőjobboldal és a felsőoktatás általában nem illenek össze”). A kutatók rámutatnak, hogy a bevándorlásellenes pártok jobban teljesítenek azokon a területeken, ahol kevesebb a migráció. A városok még 1936-ban is viszonylag sokszínűek voltak, a kelet-európai munkások és az antiszemitizmus elől menekülő zsidó emberek.
További választások
Könnyek, kompromisszumok, válás – milyen érzés elhagyni az Egyesült Királyságot a Brexit miatt
Nando Sigona | The Conversation | 2023. szeptember 18. | HU
A Brexit sok, az Egyesült Királyságban élő európait kényszerített fájdalmas döntésekre. Nando Sigona beszámol az Egyesült Királyságban élő uniós családok tapasztalatairól, akiknek szembe kell nézniük a brit nemzeti válás hatásaival, különösen azoknak a pároknak, akiknek nincs közös hazájuk. A családok két fő stratégiát követtek: a legtöbb családtag számára megfelelő célállomást választottak, vagy olyan átmeneti megoldást találtak, ahol a család egyes tagjai vándoroltak ki először. Maria története, aki a Brexit miatt vált el brit férjétől, rávilágít az érzelmi áldozatokra és az ezzel járó összetett helyzetre.
Belgiumban forrong a hangulat, a bor egyre nagyobb teret nyer a sörrel szemben
Mehdi Laïdouni | Reporterre | 2023. szeptember 29. | FR
Az elsősorban söreiről ismert Belgium a borágazatban is jelentős szereplővé válik, 2022-ben 259 bortermelővel és a minőség egyre jobb hírnevével. A helyi bortermelés a szakértelem és a kedvező feltételek, köztük az éghajlatváltozás előnyeit élvezi, amely lehetővé teszi a szőlőtermesztést olyan területeken is, amelyek korábban alkalmatlanok voltak. A belga borászok innovatív megközelítéseket is vizsgálnak, mint például a fajok közötti szőlőfajták, hogy alkalmazkodjanak a változó éghajlati viszonyokhoz és csökkentsék a növényvédőszer-használatot.
Murdoch 70 éven át mérgezte a közéletet – de még mindig tartozunk neki
Alan Rusbridger | Prospect | 2023. szeptember 24. | HU
Alan Rusbridger, aki szerkesztőként dolgozott a Guardian 20 évig volt a Guardian szerkesztője, és a médiamogul Rupert Murdoch összetett örökségéről beszél. Miközben elismeri az újságíráshoz való hozzájárulását, Rusbridger rámutat Murdoch médiabirodalmának jelentős etikai és szakmai hiányosságaira, nem utolsósorban a telefonhackelési botrányra. Murdoch több ország politikájára és médiájára gyakorolt erőteljes befolyását is vizsgálja, és kérdéseket vet fel a médiahatalom egyetlen személy kezében történő koncentrációjával kapcsolatban.
Tíz dolog, amit az ágyi poloskákról tudni kell
Romain Métairie | Libération | 2023. szeptember 29. | FR
A francia közösségi média hirtelen felbolydult az ágyi poloskák miatt, és sokan aggódnak amiatt, hogy a jövő évi olimpiai játékok során kínos helyzetbe hozhatják a lakosokat. Romain Métairie a Cimex lectularius franciaországi újbóli megjelenéséről és az általa jelentett kihívásokról beszél. Az ágyi poloskák apró, vérrel táplálkozó rovarok, amelyek elsősorban éjszaka veszik célba az embert, és a testhő és a CO2-kibocsátás vonzza őket. A globalizált és nomád életmód, amelyet az Airbnb-hez hasonló lakásmegosztó platformok is ösztönöznek, hozzájárul az ágyi poloskák terjedéséhez. Az ágyi poloskafertőzés gazdasági és egészségügyi költségei jelentősek, ami átfogó megelőzési és segítségnyújtási intézkedésekre szólít fel.
