Ukrajnában jelenleg nem a szénégetés a téma: a háborús gyújtogatók

Németország újra üzembe helyez három bebocsátott széntüzelésű erőművet, írja Bloomberg. Ez a hír eszembe juttatta egy közszereplővel folytatott beszélgetést, aki 2022 nyarán Tokióban egy ukrán újságírót (e cikk szerzőjét) „körbevezetett” a környezetvédelem területén.

Junichi Kowaka japán élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi szakember. Azt mondta: „A világ legjelentősebb embere, akit valaha is láttam: „Ha az Európai Unió szénipara befektet egy olyan kampányba, amely a szénégetésből származó füst megtisztítására irányul, akkor nem lesz környezeti kár. Viszont az agresszor államnak lesz kára”. Kowaka úr természetesen a Oroszország agressziójára utalt Ukrajnában, amely nagyszabású háborút váltott ki az európai kontinensen, és amely miatt Oroszországot gazdasági szankciókkal sújtották.

A látszólag egyszerű tanácsok mögött egy tanulmány áll, amely az energiaproblémák megoldásában érdekelt japán szénipari nagyvállalat gyakorlati döntéseire és intézkedéseire épül. Junichi Kowaka úgy vélte, hogy az európaiaknak figyelniük kellene valamire, ami megkönnyítheti Ukrajna támogatását háború idején. Kowaka a Tokiói metropolisz területén található egymilliós Saitama város lakója, és a havonta megjelenő Élelmiszerünk és életünk biztonsága  (csak japánul jelenik meg) című kiadvány szerkesztője.

Az orosz hadsereg teljes körű ukrajnai inváziója után Moszkva büntetőszankciókkal sújtotta az energiakereskedelmet. Az ukrán atomerőművek elleni támadások után pedig a civilizált emberiség, legalábbis az Óvilágban, lassan visszatér „a gázkorszakból a szénkorszakba” – még ha csak átmenetileg vagy részlegesen is. Ennek a kényszerű váltásnak kellene megszabadítania a világot a háborús bűnöket elkövető állam energiaforrásaitól való függőségétől – véli a japán szakértő. Így biztonsággal át lehet térni a gáz használatáról – többek között az áramtermelésre – más fosszilis tüzelőanyagokra, amelyekről az európaiak az elmúlt években környezetvédelmi okokból lemondtak.

Németország 2022-től számos szén- és olajtüzelésű erőművet nyit újra és néhány másikat tovább üzemeltet, annak ellenére, hogy az Olaf Scholz-kormány mesterterve a hazai szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányul. Nagy-Britannia, Ausztria, Lengyelország és számos más ország is a szénbányászatot és -tüzelést vizsgálja, tekintettel a keletről érkező gázszállítások jelentős csökkenésére. Ez az ásványi anyag közismerten veszélyes égéstermékeket termel, mint például ólom, kén, formaldehid stb. De egyelőre a háborús gyújtogatók tettei egyértelműen nagyobb veszélyt jelentenek az emberiség túlélésére.

Füst… füst nélkül

A tokiói út során Junichi Kowaka felhívta a figyelmemet egy világosszürke épületre, amelynek magas kéménye volt. „Ez egy hulladékégető” – mondta.  Kiszálltunk  az autóból, hogy körbesétáljuk a létesítményt, amely egy sűrű lakónegyed közepén található.

Az Energia üzemre gondoltam azonnal, amely egy jól ismert vállalkozás Kijevben, a Pozniaky lakónegyed szélén. Ennek is van kéménye, és minden nap szemetet éget. És amikor az üzem működik, és a szél a főváros felé fordul, az emberek nehezen tudják belélegezni a szennyezett levegőt. A bűz miatt a környék lakói szorosan becsukják az ablakokat, és igyekeznek elkerülni, hogy kimozduljanak a szabadba.

A japán üzemhez hajtva személyesen győződtem meg arról, hogy a létesítmény működik, a munkások sétálgatnak, és egy teherautó manőverezik. Kint a játszótér közelében nem éreztem semmilyen kellemetlen szagot. Egy háztömbön belül körbejártam az üzemet, elhaladtam egy szomszédos sportlétesítmény mellett (uszodával) – és ott a perzselő napsütéses nap ellenére teljesen normális volt a levegő. Lefényképeztem a gyár kéményét, és megkérdeztem az idegenvezetőmet, hogy miért nincs füst. Lehet, hogy a károsanyag-kibocsátás éjszaka fújódik ki, amikor az emberek alszanak?

„A japán hulladékégetők és széntüzelésű erőművek nem füstölnek úgy, hogy azt látni lehessen” – magyarázta Junichi Kowaka. „A kibocsátásokat nagyon alaposan megtisztítják a legmodernebb technológiával. Így az üzemek kéményeiből esetlegesen felszálló fehéres „füst” csak vízgőz. 1968 óta létezik Japánban törvény a légszennyezés ellenőrzéséről. Ez nemcsak a széntüzelésű energiatermelést szabályozza, hanem minden olyan ipari tevékenységet, amely hulladékkal jár. És a követelmények azóta csak szigorodtak.”

Bővebb információt kértem a több mint negyedszázada épült erőműről. Szemetet éget, áramot termel, és a felesleges hőt például a helyi uszodák felmelegítésére fordítja. Gázkibocsátásának önszabályozása még a törvény által előírtnál is szigorúbb. A hulladékégető részecskeszennyezése az országos határérték kevesebb mint egyötöde. Ha a mennyiség meghaladja a határérték negyedét, az üzemet le kell állítani, mondják az üzemeltetők. Az üzem hozzájárulása a globális felmelegedéshez minimális.

Nincs kár a környezetnek – de némi kár az agresszornak

Akkor japán kollégám kimondta azokat a szavakat, amelyek miatt ez a cikk íródott. Ha az Európai Unió szénipara befektet egy kampányba, hogy megtisztítsa a szénégetésből származó füstöt, akkor a szankciók miatt kevesebb kár éri a környezetet, és több kár éri az agresszor állam gazdaságát. Véleménye szerint a széntüzelésű erőműveket inkább korszerűsíteni kellene, mintsem selejtezni. Sok ország fokozatosan lemond a széntüzelésű erőművekről, de ez nem feltétlenül szükséges, egyszerűen csak a szénrészecskéket kell a lehető legnagyobb mértékben eltávolítani a kibocsátásokból.

A szenet számos iparágban használják, ezért fontos a kibocsátások szabályozása és a káros részecskék eltávolítása. Kínában például sok problémát okozott a szén, különösen néhány évtizeddel ezelőtt. Pedig Japán a világ bármely országa számára képes megfelelő kárenyhítési technológiákat biztosítani. Ezek például jelentősen javíthatják az erőművek és gyárak közelében élő, légúti és allergiás betegségekben szenvedő emberek életminőségét.

„A szén-dioxid üvegházhatású gáz, de a füstkibocsátásban található fekete por az, ami valójában túlmelegíti a bolygót” – hangsúlyozta. „Amikor a Haneda repülőtérre utazik, fényképezze le az összes kéményt, amit a vonat ablakából lát – ezek füstmentesek. Mutassa meg a valós helyzetet ezzel az iparággal kapcsolatban – akkor kevesebb kritika éri majd a szénégetést. És az Európai Unió ellenintézkedései, vagyis az, hogy nem hajlandó energiát vásárolni Moszkvától, működni fognak Ukrajna megmentése érdekében.”

A beszélgetésünk konklúziója természetesen jött, és nem is annyira váratlan. A Kreml fekete gaztettei rosszabbak, mint maga a fekete szén. Ez a bűnöző rezsim az, ami most jelentős veszélyt jelent a civilizációra. Nem lehet helye a földön annak az ideológiának, amelyet az ukránok joggal neveznek gyűlöletes rasszizmusnak. A rasszizmus nélkül a világ egy tisztább hely lesz.

Translated by Harry Bowden

Ezt a cikket 2023 decemberében frissítették. Egy régebbi változata a VectorNews-on jelent meg.