Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától?
A közelgő technológiai forradalomként beharangozott mesterséges intelligencia (AI) a mindennapi élet egyre több területén jelenik meg, ami egyszerre vált ki riadalmat és lelkesedést. A támogatók meg vannak győződve arról, hogy a mesterséges intelligencia segíteni fog megoldani az emberiség előtt álló számos problémát (és eközben néhány új milliárdost is létrehoz). Az ellenzők az embernél végtelenül gyorsabb gondolkodásra és cselekvésre képes gépek által jelentett, még ismeretlen kockázatokra hivatkoznak.
Azonban, ahogy Nello Cristianini, a Bath-i Egyetem (Egyesült Királyság) mesterséges intelligencia professzora rámutat a következőkre The Conversation , „a fenti forgatókönyvek egyike sem” – akár szakértők, akár ipari vállalkozók képzelik el őket – „úgy tűnik, hogy konkrét utat mutat az emberiség kihalásához. Ez azt jelenti, hogy általános riadalmat érzünk, de nem tudunk mit tenni”. Ezt az álláspontot osztja Christopher Wylie, a Cambridge Analytica-botrányt kirobbantó informátor is a héten megjelent cikkünkben.
Hasonlóan vélekedik a New Scientist (előfizetőknek szóló) cikkében Mhairi Aitken, az Alan Turing Intézet etikai kutatója. Úgy véli, hogy ezek az apokaliptikus figyelmeztetések „azért ijesztőek, mert döntő változást hoznak a mesterséges intelligencia következményeiről szóló vitában”. A kollektív képzeletben mélyen gyökerező gondolkodás „mostanra a politikai és szabályozási szférába is bekúszott”. Ez azért aggasztó, mondja, „mert az ezeket a riasztó elméleteket alátámasztó bizonyítékok gyakorlatilag nem léteznek, és nem állják ki az ellenőrzést”. Aitken véleménye szerint ezeknek a figyelmeztetéseknek a célja, hogy „eltereljék az átláthatóság iránti igényeket, és eltöröljék a fejlesztők felelősségéről szóló vitát”.
És hol áll ebben az egészben Európa? Az Európai Unió most az egyszer gyorsan foglalkozott a kérdéssel, és rendeletet alkotott – a AI Act . Az irányelv 2024-ben lép hatályba, és „olyan kockázati osztályokról rendelkezik, amelyek esetében a gyártó által elvégzendő tanúsítási eljárások a kockázat növekedésével szigorúbbak” – magyarázza Francesca Lagioia, az Európai Bizottság jogi és műszaki osztályának kutatója a következő interjúban Internazionale” című Annamaria Testa-nak adott interjújában. „A kockázati osztályoknak előzetes ellenőrzésekkel, megfelelőségi és tanúsítási eljárásokkal kell garantálniuk a rendszer megbízhatósági és biztonsági szintjét, azaz mielőtt ezeket a technológiákat forgalomba hozzák és használják, és mielőtt bármilyen kár bekövetkezne”. Figyelmeztet a rendszer fő korlátjára: „a gyártók képesek lesznek önértékeléssel megállapítani, hogy megfelelnek-e a nagy kockázatú rendszerek előírásainak”.
Szintén a Internazionale , Francesca Spinelli interjút készít Caterina Rodellivel, az Access now digitális szabadságjogokkal foglalkozó szervezet elemzőjével a mesterséges intelligenciáról szóló törvény hiányosságairól. Rodelli rámutat, hogy a magas kockázatú rendszerek fellebbezési mechanizmusai nem teszik lehetővé, hogy közérdekű szervezetek fellebbezést nyújtsanak be egy személy nevében, mivel „a hatóságok attól tartanak, hogy a nem kormányzati szervezetek által benyújtott keresetek túlterhelik őket”. Hozzáteszi, hogy a jelenlegi szöveg „kizárja a magas kockázatú kategóriából a migrációs előrejelző rendszereket, amelyek nagyon népszerűek a menedékkérők és az „illegális migránsok” érkezésének megakadályozására törekvő kormányok, valamint a befogadó szervezetek körében”. A maguk részéről mintegy hatvan emberi jogi szervezet tett közzé egy nyílt levelet a Szabadságjogok platformon az európai törvényhozóknak címzett, a madárinformatikai törvényt arra kérve, hogy „kötelezze az EU-t, hogy fogadjon el szilárd biztosítékokat az Unió alapjának védelme érdekében. Az AI-rendszerekkel való visszaélés, beleértve az AI-rendszerek hatóságok általi átláthatatlan és elszámoltathatatlan alkalmazását, komoly fenyegetést jelent a jogállamiságra és a demokráciára nézve”.”.
Ugyanebben a témában
A generatív mesterséges intelligencia lassan bekerül a gyermekek életébe
Nathalie Koubayová | AlgorithmWatch | szeptember 25. | HU
Az Amazon olyan funkciót fejleszt az Alexa Echo készülékéhez, amely a saját fejlesztésű nagy nyelvi modell (LLM) segítségével képes esti meséket készíteni a gyerekeknek. A rendszer a gyermekek bevitele és az eszköz kameráján keresztül történő karakterfelismerés alapján egyedi történeteket generál. A kezdeményezés célja, hogy felvegye a versenyt az olyan technológiai vállalatok hangalapú asszisztenseivel, mint a Google és az Apple. Az Amazon gyermekbarát mesterséges intelligenciával kapcsolatos lépései azonban adatvédelmi aggályokba ütköznek, mivel a vállalat korábban 25 millió dolláros kártérítésben vett részt, amiért a szülők beleegyezése nélkül, illegálisan gyűjtött gyermekadatokat. Jelenleg készülnek a gyermekeket célzó mesterséges intelligencia-technológia szabályozására vonatkozó jogszabályok, az Európai Unióban és néhány amerikai államban szigorúbb szabályok vannak érvényben.
A mesterséges intelligencia veszélyezteti az internet szabadságát
Leonhard Pitz | Netzpolitik | október 5. | DE
A Freedom House nem kormányzati szervezet Freedom of the Net 2023 című jelentése szerint a mesterséges intelligencia „a következő fenyegetés az internet szabadságára„. „ . A technológiát számos országban a dezinformáció felerősítésére és a cenzúra kifinomultabbá tételére használják. A mesterséges intelligencia kormányok általi használata, valamint a platformok önmoderációja tehát az internetes szabadság csökkenéséhez vezet. A jelentés kiemeli az emberi jogokon, az átláthatóságon és a független felügyeleten alapuló szabályozás szükségességét.
Érdemes még elolvasni
Thierry Breton az Elon Musk arénában
Markus Reuter | Netzpolitik | október 11. | DE
Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa levelet küldött az X közösségi hálózat (korábban Twitter) szeszélyes főnökének a Mastodon, egy rivális (és nyílt) hálózaton lévő fiókjáról. Ebben Breton rámutat az X-en a Hamász Izrael elleni támadásai után terjesztett félretájékoztatásra, és emlékezteti Elon Muskot, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló törvény értelmében az X-nek 24 órán belül el kell távolítania az illegális tartalmakat. Markus Reuter megjegyzi, hogy bár a levél célja érthető,„itt az uniós jog fölötti show-politikáról van szó, két férfi nyilvános eszmecseréjéről a közösségi média érzelmi bokszringjében„.
Az EU „kész menü” tagsági modellje kudarcot vall. Itt az ideje az „à la carte” megközelítésnek
Alberto Alemanno | The Guardian | október 10. | HU
Az új államok, különösen Ukrajna esetleges uniós tagsága „kihagyhatatlan lehetőséget kínál arra, hogy az unió stratégiai szempontból függetlenné váljon a fenyegető új világrendben, és képes legyen vezető szerepet vállalni az éghajlati vészhelyzetben” – véli a HEC európai jogi professzora (és a Voxeurop tanácsadó testületének tagja), aki az uniós kormányzás felülvizsgálatát sürgeti. Két kezdeményezés – az egyik az Európai Parlament, a másik egy francia-német csoport kezdeményezése – az EU struktúráinak reformjára – beleértve egy lehetséges többsebességes rendszert is – elősegítheti az integrációt és segítheti az EU-t a globális kihívások kezelésében.
Fordította Harry Bowden
