Miközben a szegénység terjed Európában, a vagyon (még) adómentes
Az Ipsos szeptember elején végzett közvélemény-kutatásából, amelyre 10 000 ember válaszolt Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, Portugáliában, Moldovában és Szerbiában, kiderül, hogy az európaiak nehéz időszakon mennek keresztül.
A megkérdezettek 55 százaléka számára a vásárlóerő csökkent az elmúlt három évben. A fő ok, amit azonosítottak, nem meglepő módon az áremelkedés. A megkérdezettek egyharmada mondja, hogy gazdaságilag bizonytalan (átlagosan 29 százalék, Görögországban és Moldovában közel 50 százalék). Harminc százalékuk azt mondja, hogy már kihagyott egy étkezést, és egyharmaduk szerint a fizetésük már nem elegendő. Az Eurostat megerősíti ezt a tendenciát: 2022-ben az EU-ban 95,3 millió embert, azaz a lakosság 21,6 százalékát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye.
Legyen szó klasszikus bérmunkáról vagy újszerű és bizonytalanabb típusú munkáról, ez a dolgozó Európa egyre szegényebb lesz.
Egy OECD-tanulmány, amelyet a francia havilap elemzett. Alternatives Economiques kimutatta, hogy a munka nagyobb mértékben van megadóztatva, mint a tőke. Három ország (Svájc, Spanyolország és Kolumbia) kivételével a világon mindenhol adóügyi szempontból vonzóbb osztalékot kapni, mint bért keresni. És történetesen az osztalékok jelenleg igencsak jó egészségnek örvendenek: 2023 második negyedévében 1200 tőzsdén jegyzett vállalat összesen 568,1 milliárd doll árt osztott ki belőlük, ami 4,9 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest (Janus Henderson adatai, április-júniusi adatok, a Libération beszámolója).
A tőke megadóztatása: megoldás?
Az egyik javaslat az Európai Parlament Zöldek/EFA képviselőcsoportjától származik. Tavaly szeptember 15-én jelentést tett közzé„Adózzunk a gazdagok után: Aszlogentől a valóságig” címmel, amelyet az Adóügyi Igazságosság Hálózat nevű nem kormányzati szervezettel közösen készített a World Inequality Database adatai alapján. A „mérsékelt és progresszív” vagyonadó, amely minden európai országban a leggazdagabb 0,5 százalékot célozza, évente több mint 213 milliárd euró adóbevételt eredményezne. A francia újság szerint Le Monde szerint „a lakosságnak ez a 0,5 százaléka birtokolja az európai vagyon mintegy 20 százalékát, szemben a kevésbé tehetős fele 3,5 százalékával. Ez a vagyon tíz év alatt 35 százalékkal nőtt”.
Ugyanezen a vonalon halad a belga szocialista Paul Magnette és a francia szocialista Aurore Lalucq által benyújtott európai polgári kezdeményezés. Az Európai Bizottság által elfogadott petícióhoz október 9-én kezdődött meg az aláírásgyűjtés. A nagybirtokokra kivetett adót javasol a környezetvédelmi és szociális programok, valamint a nemzetközi fejlesztés finanszírozására.
Az Európai Központi Bank szerint az ökológiai átállás drága lesz. Nagyon drága. Különösen az átlagemberek számára: a legrosszabb forgatókönyv szerint az energiaszámlák akár 50 százalékkal is emelkedhetnek.
A vagyon megadóztatása bonyolultnak hangzik, de lehetséges.
Spanyolország elindította a labdát: a hírügynökség szerint EFE jelentése szerint a „szolidaritási adó” a 3 millió eurót elérő vagy azt meghaladó értékű spanyol vagyonokat sújtja. Emellett a tőkenyereségadó is emelkedik, és az alacsonyabb jövedelműek adóküszöbét is megemelik.
Ugyanebben a témában
Restos du cœur: „A kormány Uberizálja a szolidaritást, és megússza saját magát
Elsa Da Costa | La Croix | szeptember 9. | FR
A Restos du Cœur Franciaország egyik legnagyobb élelmiszerosztó jótékonysági szervezete. Az egyesület szeptember elején segélykiáltást adott ki: idén 1,3 millió francia szerepel a listáin, ami 20 százalékos növekedés 2022-hez képest, amikor a számok már akkor is magasra szöktek. A szervezetet a víz alá kerülés veszélye fenyegeti. Bernard Arnault, a világ egyik leggazdagabb embere, az LVMH luxuscikk-csoport tulajdonosa 10 millió euró adományozásával reagált a felhívásra. Mennyire volt ez nagylelkű egy olyan valakitől, akinek becsült vagyona 214 milliárd euró? Mathis Hammel kiberbiztonsági szakértő készített egy összehasonlítót, amely választ ad: egy 35 000 eurós jövedelemmel rendelkező személy esetében ez 1,64 eurónak felel meg.
Talán az igazi probléma egy nagy hiányzó. „Hol van az állam?” – kérdezi Elsa Da Costa. „A kormány Uberizálta a szolidaritást. Kibújik a felelőssége alól, vagyis az élelmezési bizonytalanság kiváltó okainak kezelése alól. Eközben pedig a legszegényebbek sorban állnak az ingyenkonyhákon.”
Miért nem hiszünk már a gazdagokban?
Michał Zabdyr-Jamróz | Znak | július 18. | PL (paywall)
A médiában évtizedek óta uralkodó narratíva az a kapitalista-meritokratikus elképzelés, hogy a gazdagság az érdemek bizonyítéka – a vállalkozói szellem, a zsenialitás, a kemény munka és így tovább, és mindezeket a szabad piac jutalmazza. Manapság azonban a gazdagokat egyre inkább a bohócokhoz hasonlítják. Michał Zabdyr-Jamróz politológus szerint az olyan emberek, mint Elon Musk bohóckodása egyértelműen nem segítette az ügyet.
A nemekről
Menstruáció: a technológia világa új ciklust nyit meg
Lucie Ronfaut | La Déferlante, Mediapart | szeptember 30. (FR, Paywall)
„Ha használsz menstruációfigyelő alkalmazást, töröld most.” Flo, Clue, Glow, Natural Cycles: rengeteg ilyen alkalmazás létezik, amelyek mind büszkén állítják, hogy a nők szerepvállalásának erősítéséért dolgoznak. Sikerük azonban etikai kérdéseket vet fel. Különösen az Egyesült Államokban egyesek közülük a Roe kontra Wade ítélet hatályon kívül helyezése és az abortuszhoz való joggal kapcsolatos új kétségek miatt a nők veszélyeztetésével vádolhatók. A független francia oknyomozó M ediapart a feminista magazinnal együttműködve La Déferlanteközelebbről is megvizsgálja ezt a „femtech”-et és annak lehetséges következményeit.
Bejövő: szexuálpolitika és EU-csatlakozás Szerbiában
Laura Luciani | LSE Review of books | 2023. június | HU
Jövőre: Sexual Politics and EU Accession in Serbia (Manchester University Press. 2023) című könyvét Koen Slootmaeckers brit szociológus és politológus írta. A Laura Luciani által ismertetett könyv az LMBTIQ+ jogok bevezetését vizsgálja Szerbia uniós csatlakozási folyamatának részeként – és a változás által kiváltott ellenállást. Az ilyen „erőltetett európaizálódás” egyszerűen olyan jogokat teremthet, amelyeket helyi szinten elutasítanak.
Muszlim feministák, a közelgő forradalom
Françoise Feugas | Orient XXI | július 31. | FR, ES
Françoise Feugas újságíró Malika Hamidi legújabb könyvéről ír kritikát, La révolution des féminismes musulmans. Elaboration théorique et agir féministe, 2004 à 2014 (Peter Lang kiadó, 2023). Hamidi, az algériai származású, Belgiumban élő francia szociológus korábban az Un Féminisme musulman, et pourquoi pas? (Editions de l’Aube, 2017) című könyvének szerzője. A muszlim nőknek mind a saját közösségükön belül, mind a szélesebb európai nyilvánosság előtt meg kell állniuk a helyüket, és a fátyol vagy más ruhadarabok miatt gyakran feszült polémiák között kell eligazodniuk. Az új kutatás célja, hogy hangot adjon nekik. „Úgy akarjuk élni a vallásunkat, hogy ne kelljen elszenvednünk a társadalomban és a muszlim közösségben is az uralmat” – mondja egy fiatal nő. „A szervezett feminizmusban muszlim nőként való növekvő részvételünknek világossá kell tennie, hogy nem kell elszakadnunk vallási identitásunktól ahhoz, hogy feministaként elfogadjanak minket” – mondja egy másik.
Victoria’s Secret: a márka feminista pinkwashingját a #MeToo elítélte
Alba Correa | El Orden Mundial | szeptember 26. | ES (paywall)
Ez a vállalat, amely egykor meghatározó volt a fehérneműpiacon, a #MeToo utáni korszakban megromlott imázsa miatt visszaeső eladásokkal küzd. Alba Correa beszámol arról, hogy a Victoria’s Secret hogyan próbál befogadóbbá válni.
Fordította Harry Bowden
