Szolidaritás a Közel-Kelettel, jóban-rosszban
Az Izrael és a Hamász közötti konfliktus minden más közelmúltbeli nemzetközi konfliktusnál jobban olyan prizmává vált, amelyen keresztül különböző nemzeti drámák tükröződnek. Különösen Franciaországban és Németországban a politikusok az antiszemitizmus újabb hullámával találják magukat szemben, miközben biztosítaniuk kell, hogy a politikai véleménynyilvánítást ne nyomják el igazságtalanul.
Írország posztkoloniális státusza, valamint a terrorizmushoz való közelmúltbeli viszonya azt jelenti, hogy az izraeli-palesztin konfliktusra adott helyi válaszok jelentősen eltérnek más uniós országok válaszaitól. Amikor Ursula Von Der Leyen úgy nyilatkozott, mintha fenntartás nélkül szolidaritás Izraellel az október 7-i, több mint 1400 halálos áldozatot követelő Hamász-támadások után, Írország elnöke, Michael D. Higgins gyorsan az Európai Bizottság elnökének lépését „meggondolatlan, sőt vakmerő„, míg Leo Varadkar miniszterelnök úgy érezte, hogy Von Der Leyen megjegyzései „nem volt egyensúlyban„. Dublinban az EU irodáit rövid időre elfoglalták tüntetők, akik azt állították, hogy az Európai Bizottság „teljes mértékben támogatja” Izrael támadásait, amelyek már több ezer palesztin civil életét követelték. A Politico Europe az EU számos külügyminisztere és más tisztségviselője osztja ezeket az érzéseket, akiket aggaszt Izrael esetleges nemzetközi jogsértése.
Ugyanebben a témában
Ahogy Finn McRedmond rámutat a
The New Statesman
Észak-Írországban „a vonalak élesen kirajzolódnak: ha egy unionista területen sétálsz, izraeli zászlókat látsz a Union Jackek mellett; a nacionalista területeken a trikolór kényelmesen lóg a palesztin zászló mellett”. Az ír republikánusok régóta párhuzamot látnak Írország brit gyarmati kizsákmányolása és Ciszjordánia izraeli megszállása között.
Az Ír Köztársaságban végzett közvélemény-kutatások szerint a Sinn Féin, a mára feloszlatott Ír Köztársasági Hadsereg politikai szárnya kényelmes többséget fog szerezni a következő parlamenti választásokon. Miközben a hatalom átvételére készülnek, a Sinn Féin vezetői általában véve gondosan ügyelnek arra, hogy megtisztítsák a párt imázsát, amelyet korábban terrorista atrocitásokkal hoztak összefüggésbe. Ez magában foglalja az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos militánsabb nyelvezetük mérséklését. Azonban még mindig találhatunk olyan SF tanácsosokat, akik harcias republikánus jelszavakat kiabálnak a palesztinai szolidaritási tüntetéseken. McRedmond szerint ez a feszültség komoly következményekkel járhat Írország régóta fennálló semlegességére nézve, amelyet a szerző úgy jellemez, hogy „a klub tagja akar lenni, külön engedéllyel az eltérésre”, és „védelmet vár, de cserébe keveset nyújt”.
A fentiek talán jelentéktelennek tűnnek a Közel-Keleten jelenleg kibontakozó emberi katasztrófához képest. Valójában Írországban sokan vannak, akiket ez túlságosan is közvetlenül érint.
Miközben Európa utcái és a világ többi része a konfliktus mindkét oldala iránti szolidaritás kifejezéseivel telnek meg, a gázai háborús övezetben az újságíróknak sem könnyű az életük. Nyílt levélben „Laissez-nous entrer dans la bande de Gaza faire notre métier” (Lépjünk be a Gázai övezetbe és végezzük a munkánkat), amely a francia magazinban jelent meg. Politis, a franciaországi újságírók a háborús övezetben lévő kollégáik védelméért könyörögnek, és követelik, hogy végezhessék a munkájukat. Újságírók Védelmi Bizottságaa legutóbbi erőszakhullám során 31 újságíró vesztette életét: 26 palesztin, négy izraeli és egy libanoni újságíró. A jelentések szerint nyolc újságíró megsérült, kilencet pedig eltűntként tartanak nyilván vagy őrizetbe vettek. A Politis, a Libération és több mint száz másik francia médium és újságíró nyílt levelet tett közzé, amelyben a Hamászt és az izraeli hatóságokat egyaránt arra kérik, hogy biztosítsanak megfelelő védelmet a nemzetközi újságíróknak, és tegyék lehetővé számukra a Gázai övezetbe való bejutást.
A szöveg kiemel több olyan újságírót, akiket a közelmúlt eseményeiről való tudósítás közben öltek meg, mint például Ibrahim Lafit, akit október 7-én öltek meg, miközben a Hamász által az Erez átkelőnél elkövetett támadásról tudósított, valamint a nemzetközi ügynökségek, köztük az Agence France Presse, a Reuters és az Al-Dzsazíra újságíróit, akiket izraeli tüzérségi tűz ért.
További választások
A mesterséges intelligencia óriási károkat okoz az éghajlatnak. Megéri?
Ilyaz Nasrullah | Trouw | NL (Paywall)
Ilyaz Nasrullah a mesterséges intelligencia technológiákkal kapcsolatos környezeti hatásokról beszél. A ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligenciamodellek képzése például hatalmas mennyiségű energiát igényel, és jelentős CO2-kibocsátást eredményez. A ChatGPT alapjául szolgáló GPT-3 nyelvi modell például 1287 MWh energiát fogyasztott a képzés során, ami 5500 háztartás egyhavi energiafelhasználásának felel meg, és 502 tonna CO2-kibocsátást eredményezett. Mivel az újabb modellek, mint a GPT-4, egyre nagyobbak és erőforrás-igényesebbek, a technológiai ipar környezeti lábnyoma, amely már most is a globális üvegházhatású gázkibocsátás 2-4%-áért felelős, az előrejelzések szerint tovább fog nőni.
Rishi Sunak lerombolja az egykor általa megtestesített központot.
John Gray | New Statesman | HU
John Gray filozófus William Butler Yeats fin-de-siècle-i pesszimizmusát idézi, hogy azt állítsa, hogy a brit politika Rishi Sunakkal és Suella Bravermannal az élen búcsút mondjon az elmúlt évtizedeket jellemző politikai centrizmusnak. Gray számára ez a „politika visszatérése”, amelyet egykor a „technokrata pragmatizmus” keze által halottnak hittek. Még ha Sunak konzervatívjai úgy tűnik is, hogy a következő választásokat el fogják veszíteni, Starmer Munkáspártja nehezen fogja túlélni az előttük álló zord vizeket, ha „ragaszkodnak egy olyan ortodoxiához, amely mellett a történelem már elment”.
A migránsok befogadása: a szélsőjobboldal teret nyer vidéken
Thierry Vincent | Blast | FR
Thierry Vincent beszámol a szélsőjobboldali csoportok növekvő befolyásáról Franciaország vidéki területein, valamint a migránsok befogadásával szembeni militáns stratégiáikról. A szerző által leírt egyik esetben, Rezében, egy találkozó, amelyen egy szerény projektet akartak megvitatni, amely mintegy húsz, elsősorban idős vagy fogyatékkal élő roma embernek adott otthont, káoszba torkollott. A romákat sértegették, és erőszakkal fenyegették őket, ha letelepednek a területen. Eközben St-Brevin-les-Pins-ben a polgármester házát felgyújtották, miután a menedékkérők befogadóközpontjának megnyitását ellenző csoportok hetekig fenyegetőztek és megfélemlítették. Országszerte aktivisták és politikai pártok, például a Reconquête ellenzéki mozgalmainak sikerült rávenniük a helyi polgármestereket, hogy hagyjanak fel a migránsok befogadására irányuló projektekkel.
A nehézkes és végtelen küzdelem a Csatornán belüli embercsempészet ellen
Elisa Perrigueur | Alternatives Economiques | FR
2023-ban több mint 28 900 ember kísérelte meg ezt a veszélyes utat a La Manche-csatornán át az Egyesült Királyság felé kis csónakokon, és 3800-an végül megmenekültek és visszatértek Franciaországba. A Kínában gyártott rossz minőségű hajók általában 70-80 emberrel túlterheltek, ami sokkal veszélyesebbé teszi az utazást. Elisa Perrigueur részletgazdag beszámolót ad az Egyesült Királyság kormányának „terhes és végtelen” erőfeszítéseiről, amelyek célja a migránsáradat megfékezése és a Csatornán keresztül történő embercsempészet megállítása.
