Európa megerősítése
A biztonság mindenkinek a fejében van, és Európa-szerte a politikai napirend élén áll, de ha elmélyedünk ebben a kérdésben, akkor egy paradoxonnal kell foglalkoznunk: miközben az EU nagy hangsúlyt fektet határainak megerősítésére az illegális migránsok ellen, soha nem rendelkezett, és nem is szándékozott saját katonai erővel rendelkezni. A szövetség célja az volt, hogy az európaiakat békében összehozza, ami önmagában is történelmi teljesítmény egy olyan kontinensen, ahol az elmúlt néhány ezer évben a háborúk a kedvenc időtöltésük voltak.
Epizódjainkat podcast formátumban is élvezheti a Kulturális Műsorszolgáltatási Archívumban, vagy bárhol máshol, ahol podcastokat talál.
Annak érdekében, hogy a rivális államok szövetségre bírják egymást, az európai projekt egyik sarokköve volt, hogy nagy szuverenitást garantáljon a tagoknak – beleértve a hadsereget is. A második világháború óta sok európai ország biztonsága régóta a NATO-ra támaszkodik. Ez még a nem tagországokat is magában foglalja, hiszen ha egy transznacionális erő tagjai veszik körül őket, annak megvannak a maga előnyei.
Az őszinte katonai fenyegetésekhez való ilyen lágy hozzáállással szemben áll az EU egyre határozottabb hozzáállása az illegális migrációhoz. Ide tartozik az a több százezer ember is, aki minden évben megpróbál bejutni az Európai Unióba Afrikából, a Közel-Keletről vagy Ázsiából, és aki háborúk, éhínség, gazdasági és politikai instabilitás és üldöztetés elől keres menedéket.
Ahelyett, hogy a biztonságukat helyezné a középpontba, az EU a biztonságot fokozó és elrettentő intézkedésekre összpontosít, amelyek aláássák az általa támogatott demokrácia, emberi jogok és jogállamiság értékeit.
Az Európai Parlament nemrégiben, április 10-én elfogadta a migrációs és menekültügyi paktumot, ami kétségtelenül stratégiai lépés volt, de mit is jelent ez, és ki fizeti meg a szavazatok árát? A paktumban felsorolt reformok között szerepel a menekültügyi eljárások gyorsabb lefolytatása, az EU-ba illegálisan belépő személyek kötelező biztonsági és egészségügyi ellenőrzése, valamint egy új önkéntes rendszer a „harmadik világ országaiból” érkező menekültek letelepítésére.
E reformok ellen aktivisták és nem kormányzati szervezetek tiltakoztak, akik szerint a csomag aláássa az emberi jogokat. A menedékkérőket őrizetbe vétel, kitoloncolás, fokozott faji alapú profilalkotás fenyegeti, és nem garantálják számukra a jogi képviseletet. Dióhéjban összefoglalva: az EU folyamatosan megtalálja a módját annak, hogy kiszervezze a felelősséget. A külső szereplőkre – például Törökországra és Líbiára – való támaszkodás jogos aggodalmakat vetett fel az emberi jogok megsértésében való bűnrészességével kapcsolatban. Erről többet olvashat a helyszínen dolgozó kutatóktól az Eurozine Elasztikus határok című cikksorozatában.
A külpolitika területén az EU jelentős kihívásokkal néz szembe befolyásának érvényesítésében és érdekeinek előmozdításában a globális színtéren. Az Uniónak a szomszédságában zajló válságokra – például az ukrajnai és a szíriai háborúkra – adott válaszai nem voltak koherensek, mivel az EU kapcsolatai a nagyhatalmakkal – például az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal – feszültségekkel és bizonytalanságokkal terheltek.
Eddig nem sikerült hatékonyan kezelni a kényszermigráció növekedésének alapvető okait, beleértve az éghajlatváltozást, a rendszerszintű rasszizmust és a nemi alapú megkülönböztetést.
Sedra Arab a grazi Karl-Franzes Egyetemen szerzett BA diplomát transzkulturális kommunikációból, jelenleg pedig a bécsi Alkalmazott Tudományok Egyetemén végez szociális munka szakon. Arab-német fordító, antirasszista tréner és az Asylkoordination Austria workshopvezetője. Tagja az ENAR-nak, a rasszizmus elleni európai hálózatnak, és a Dokustelle-lel együtt dokumentálja a muszlimellenes rasszizmus eseteit. Munkájának középpontjában a nemi alapú erőszak megelőzésére irányuló közösségi megközelítések állnak.
Gustavo de la Orden Bosch a spanyolországi Deusto Egyetem Pedro Arrupe Emberi Jogi Intézetének munkatársa, jelenleg a Grazi Egyetemen végez ösztöndíjas tanulmányokat. Kutatásai a határügyekkel, a migrációval, a menekültüggyel, a kriminalizációval és az emberi jogokkal foglalkoznak a nemzetközi jog, a büntetőjog és a kriminológia szemszögéből. Projektjének célja, hogy jobban megértse az Európai Unió határrendszerét, mind a schengeni térségen belül, mind azon kívül.
Philipp Ther a Bécsi Egyetem közép-európai történelem professzora és az Átalakulások Történetének Kutatóközpontja (RECET) alapítója. Több könyv szerzője, köztük a díjnyertes Európa 1989 óta című könyv szerzője: A History és a The Outsiders: Menekültek Európában 1492 óta. Számos könyvet és cikket publikált és társszerkesztett, amelyeket tizenöt európai nyelvre fordítottak le. 2019-ben elnyerte az Osztrák Kutatási Alap Wittgenstein-díját. Fő kutatási területei közé tartoznak az összehasonlító nacionalizmus tanulmányok, valamint a társadalom- és kultúrtörténet, legújabb munkái a menekültek történetével foglalkoznak a modern Európában.
Találkozunk velük a bécsi Alte Schmiede Kunstvereinban.
Kreatív csapat
Papp Réka Kinga, főszerkesztő
Merve Akyel, művészeti igazgató
Pintér Szilvia, producer
Papp Gabriella Zsófia, digitális producer
Salma Shaka, író-szerkesztő
Priyanka Hutschenreiter, projektasszisztens
Menedzsment
Hermann Riessner, ügyvezető igazgató
Csikós Judit, projektvezető
Nagyné Kardos Csilla, irodai adminisztráció
OKTO Crew
Senad Hergić, producer
Leah Hochedlinger, videofelvétel
Marlena Stolze, videofelvétel
Clemens Schmiedbauer, videofelvétel
Richard Brusek, hangfelvétel
Utómunka
Milan Golovics, párbeszéd szerkesztő
Ruszkai Nóra, videószerkesztő
Nagy István, utómunka
Art
Victor Maria Lima, animáció
Cornelia Frischauf, főcímzene
Feliratok és feliratok
Julia Sobota zárt feliratok, lengyel és francia felirat; nyelvi változatok kezelése
Farah Ayyash arab feliratok
Mia Belén Soriano spanyol feliratozás
Marta Ferdebar horvát feliratok
Lídia Nádori német feliratok
Katalin Szlukovényi magyar felirat
Olena Yermakova ukrán feliratok
Aida Yermekbayeva orosz feliratok
Házigazda:
Alte Schmiede Kunstverein, Bécs
Források
A képviselők jóváhagyják az új migrációs és menekültügyi paktumot, Európai Parlament.
Az Európai Parlament elfogadja a menekültügyi és migrációs reformokat, Al Jazeera.
Az Európai Parlament zárószavazása a migrációs paktumról az emberi jogok megsértését vetíti előre, PICUM.
Közzététel
Ez a beszélgetős műsor a Display Europe produkciója: egy úttörő médiaplatform, amely a közérdekű értékekre épül.
A programot az Európai Unió Kreatív Európa programja és az Európai Kulturális Alap társfinanszírozza.
Fontos, hogy az itt kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzők és előadók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé.
