Mit tett értünk az internet?

„Az 1983-as év sok szempontból döntő volt…” Walter Famler leírja azt a geopolitikai tájat, amelyben egy közös kiadói projekt kezdetei alakultak ki. Európa hidegháborús megosztottságából  az igény merült fel, hogy elérjük egymást és megosszuk egymással az előttünk álló közös kihívásokkal kapcsolatos elképzeléseinket. A kulturális folyóiratok első európai találkozóját semleges terepen, Svájcban tartották 1983-ban.

1995-ben egy bécsi találkozó a volt szovjet blokk folyóirataira is kiterjesztette meghívását, és „először foglalkozott az internet által kiváltott médiaforradalommal”.

.

Moszkva csak 1997-ben került reflektorfénybe a világhálóban rejlő lehetőségek, ami 1998-ban a hálózat saját webes magazinjának, az Eurozine-nak a megalapításához vezetett. 

„Amilyen gyorsan…” – mutat rá Judith-Vidal Hall – „az Európát fizikailag megosztó fal szenvedélyes lebontása” követte a közös nevezőt találni és közös kultúrát építeni kívánó folyóiratok áradatát. „Ez marad az Eurozine nagyon értékes felfedezése és öröksége.” 

Most, Eurozine több mint 100 folyóirat, magazin és intézmény partnere a legtöbb európai országból, és az angol nyelvű kiadás mellett fordításokat és nyelvi változatokat is kínál.  A technológiai változásokkal párhuzamosan a térért és a figyelemért folytatott küzdelem folytatódik, mégis, egyes folyóiratok még mindig a nyomtatásban gyökereznek, és még mindig szkeptikusak az internet egészével szemben. 

„Valahol érthető és természetes lépés volt az internet használata a további terjesztés és a szélesebb közönség érdekében” – mutat rá Andrea Zerdebauer – „a másik ok, amiért a nyomtatott folyóiratok számára annyira meggyőző volt az internet mint eszköz használata, az archiválási funkciója volt”. 

„Lényegében … azoknak a szerkesztőknek, akik kételkedtek az internet relevanciájában, azt sugallva, hogy az leginkább pornó, aztán ízelítő az oldalról… igazuk volt”. Carl Henrik Fredriksson provokálja a kulturálisan egyre bővülő tartalmak jövőjét, megkérdőjelezve, hogy mit tartogat az Eurozine jövője. 

A mai vendégek 

Judith Vidal-Hall az Eurozine tanácsadó testületének tagja, és nemrég a Centre Librexpression igazgatótanácsába is bekerült. A szabad véleménynyilvánítás magazin Index on Censorship korábbi szerkesztője. 

Walter Famler kiadó, harmóniumjátékos és a bécsi Alte Schmiede Kunstverein főtitkára. Hosszú ideje szerkesztője az Eurozine alapító partnerfolyóiratának Wespennest.

Andrea Zederbauer az Eurozine partnerfolyóiratának társszerkesztője Wespennest és svédből fordító.

Carl Henrik Fredriksson Bécsben élő svéd irodalomkritikus, rovatvezető, esszéista és műfordító. Az Eurozine első főszerkesztője volt 1998-tól 2015-ig, korábban pedig a svéd partnerfolyóirat Ord&Bild főszerkesztője volt.

A bécsi Alte Schmiede Kunstvereinben találkozunk velük

Kreatív csapat

Papp Kinga Réka, főszerkesztő
Merve Akyel, művészeti vezető
Pintér Szilvia, producer
Papp Gabriella Zsófia, executive producer
Salma Shaka, író-szerkesztő
Priyanka Hutschenreiter, projektasszisztens

Vezetés

Hermann Riessner  ügyvezető igazgató
Csikós Judit  projektvezető
Nagyné Kardos Csilla, irodai adminisztráció

OKTO Crew

Senad Hergić producer
Leah Hochedlinger  videofelvétel
Marlena Stolze  videofelvétel
Clemens Schmiedbauer videofelvétel
Richard Brusek hangfelvétel

Video Crew Budapest

Ruszkai Nóra, hangmérnök
Pápai Áron Gergely, fényképezés
Halász László, fényképezés

Az utómunka

Ruszkai Nóra, vezető videószerkesztő
Nagy István, videószerkesztő
Golovics Milán, beszélgetésszerkesztő

Művészet

Victor Maria Lima, animáció
Cornelia Frischauf, főcímzene

Feliratok és feliratok

Kérlek, lásd az előző dokumentumban található frissített listát a megjegyzésemmel együtt.

Hosted by the Alte Schmiede Kunstverein, Vienna 

Kapcsolódó olvasmányok

A kontextus bővítése: The making of a European journals network írta Carl Henrik Fredriksson és Klaus Nellen, Eurozine. 

Eurozine idővonal 1983 óta, Eurozine.

Felvilágosítás

Ez a beszélgetős műsor a Display Europe produkciója: egy úttörő, a közértékekben meghonosított médiaplatform.

Ez a műsor az Európai Unió Kreatív Európa programja és az Európai Kulturális Alapítvány társfinanszírozásával valósul meg.

Fontos, hogy az itt kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzők és előadók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) nézeteit és véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé.