Súlyos ügyek
Az emberi történelem során a halál mindig is erősen rituális volt, és mindig is foglalkoztatta a képzeletünket. A gyász egyetemes érzelmét mindenki érzi, és kultúránként és vallásonként különbözőképpen fejezi ki. Kelet-Ázsiában és a mediterrán térségben hivatásos gyászolók kísérik a halott családját és közösségét, míg például Indonéziában a sírást nem bátorítják, és a világ számos rituáléjában az elhunyt személy életét inkább örömmel és tánccal ünneplik, vagy akár a veszteség okozta fájdalom ellenére is.
A gyász és a gyász körüli rituálék Európa-szerte is változnak; az olaszországi katolikus temetés ünnepélyességétől a spanyolországi halottak napjának örömteli életünnepéig a kontinens a szeretteinktől való búcsúzás széles spektrumát öleli fel. Németországban a hamvasztás elterjedt gyakorlat, és a természetes temetés egyik formájának tekintik – még akkor is, ha számos aktivista felhívja a figyelmet a magas CO2- és mérgező gázkibocsátásra.
Egyre nagyobb a természetbarátabb technológiák felé irányuló mozgalom, ami tükrözi a halállal és a környezettel kapcsolatos európai hozzáállás megváltozását. A bonyolult koporsók és az erősen szennyező balzsamozó vegyszerek helyett egyesek a biológiailag lebomló anyagokat és környezetbarát eljárásokat választják, lehetővé téve, hogy testük az élet és a halál harmonikus körforgásában visszatérjen a földbe.
A halál gazdasági kérdés is, mivel a legtöbb temetkezési gyakorlat rendkívül drága, és finanszírozásuk néha csődbe viszi a gyászoló családokat.
Az EU keretein belül a gyász és a gyászolás vitatott téma. Az Európába igyekvő menekültek veszélye beláthatatlan mennyiségű holttesttel árasztotta el a Földközi-tenger partjait, ami arra készteti az embereket, hogy feltegyék a kérdést: vajon minden élet ugyanannyit ér-e? Egyenlőek vagyunk-e a halálban?
Egyes testek más okokból is vitatottak – az LMBTQIA+ temetések az egyén megélt valósága és a hagyományos temetések heteronormatív rituáléi közötti szakadékkal foglalkoznak.
A mai vendégek
Yvonno Leeb temetkezik és előadásokat tart a folyamatorientált temetések, a halottápolás, valamint a queer halál témakörében. 2019 óta foglalkozik temetkezéssel, és segített a temetkezési vállalkozói képzési program kialakításában a berlini székhelyű Kultur Trauer nonprofit szervezetben, amely a halálról szóló oktatási és kulturális programokat kínál. Emellett a bécsi Tamo Burials egyik társalapítói.
Anastasia Smirnova nemrég szerezte meg építészmérnöki diplomáját a bécsi Iparművészeti Egyetemen, ahol Circumitus című projektjén dolgozott. A kezdeményezés kis pavilonokat helyez el a bécsi központi temetőben, hogy támogassa a gyászoló egyéneket, és új rituálékat vezessen be, amelyek megváltoztatják a temetőkről alkotott hagyományos elképzeléseinket.
Stefan Dinges teológus, tanácsadó, mediátor és orvosi etikus a Bécsi Egyetem Orvosi Etikai és Jogi Intézetében. Tagja a Letzte Hilfe Österreich csapatának, amely az élet végi segítségnyújtásról és a haldoklók gondozásáról tart tanfolyamokat a nyilvánosság számára.
Ambrózy Noémi eredetileg építészmérnök és belsőépítész volt, majd két hallássérült gyermek édesanyja lett, és pályát módosított. Tanúsított gyászpedagógus és a Kéz a kézben szülői képzés oktatója. Szakemberként a veszteségekkel és a mindennapok sajátos kihívásaival dolgozik a belső erőn és a közösségépítésen keresztül. Képviseli a Magyar Napfogyatkozás Egyesületet, melynek fő célkitűzései a gyászolók segítése és a gyásszal kapcsolatos kérdések kutatása.
A bécsi Alte Schmiede Kunstvereinban találkozunk velük.
Források
Halál és haldoklás: hogyan kezelik a különböző kultúrák a gyászt és a gyászt John Frederick Wilson, The Conversation.
Miért szeretnek a dán szülők a halálról beszélni Jessica Joelle Alexander, Time.
Miért nem gyászolja Európa a Földközi-tengeren történt haláleseteket? Heidi Mogstad, Aljazeera.
A közös temetési rituálék felfedezése a világ minden táján, Egyszerű alternatívák.
Temetések a világ körül sorozat: Európa, Biztonság Nemzeti.
Kreatív csapat
Papp Réka Kinga, főszerkesztő
Merve Akyel, művészeti vezető
Pintér Szilvia, producer
Papp Gabriella Zsófia, digitális producer
Salma Shaka, író-szerkesztő
Priyanka Hutschenreiter, projektasszisztens
Menedzsment
Hermann Riessner, ügyvezető igazgató
Csikós Judit, projektmenedzser
Nagyné Kardos Csilla, irodai adminisztráció
OKTO Crew
Senad Hergić, producer
Leah Hochedlinger, videófelvétel
Marlena Stolze, videófelvétel
Clemens Schmiedbauer, videófelvétel
Richard Brusek, hangfelvétel
Utómunka
Golovics Milán, dialógusszerkesztő
Ruszkai Nóra, videószerkesztő
Nagy István, utómunka
Art
Victor Maria Lima, animáció
Cornelia Frischauf, főcímzene
Feliratok és feliratok
Julia Sobota, Daniela Univazo, Mars Zaslavsky, Marta Ferdebar, Olena Yermakova, Farah Ayyash
Házigazdája az Alte Schmiede Kunstverein, Bécs
Közzététel
Ez a beszélgetős műsor a Display Europe produkciója: egy úttörő médiaplatform, amely a közérdekű értékekre épül.
A programot az Európai Unió Kreatív Európa programja és az Európai Kulturális Alap társfinanszírozza.
Fontos, hogy az itt kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzők és előadók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé.
