Mi a helyzet?
Becslések szerint a méhek felelősek az általunk elfogyasztott élelmiszerek három falatjából egynek a beporzásáért. Bár természetesen nem ők az egyedüli beporzók, mégis ők a leghatékonyabbak, mivel életük nagy részét virágpor gyűjtésével töltik, hogy táplálják utódaikat. Mivel a méhek egyre inkább eltűnnek, aminek számos oka van, az iparosított mezőgazdaságtól kezdve a globális felmelegedésig, egyre több a méhek védelmére irányuló egyéni erőfeszítés. A #SaveTheBees mozgalom népszerűsítése a 2010-es években arra késztette az embereket, hogy a beporzó élőhelyek létrehozására, a növényvédő szerek használatának csökkentésére és méhcsaládokba való beruházásra szólítsanak fel.
2006-ban válsághelyzet alakult ki, amikor a méhészek észrevették, hogy a tél folyamán eltűntek a méhcsaládok: a jelenséget kolónia-összeomlásnak nevezik. A mézelő méhekkel kapcsolatos kampányok felhívták a figyelmet más őshonos, nem méztermelő vadméhek pusztulására.
A méhészkedés nem csupán hobbi, hanem a természettel és a környező környezettel való kapcsolatteremtés egyik módja is. Ez kulcsfontosságú olyan időkben, amikor elidegenedtünk az életünket fenntartó fajoktól, akár közvetlen tranzakciós kapcsolaton keresztül, mint a mézelő méhekkel, amelyek a viaszt és a folyékony aranyat termelik, amelyet ma fogyasztunk, akár szimbiózisban, amikor a vadméhektől függünk a terményeink beporzásában.
A városi méhcsaládok növekedése azonban gyakran túl gyors a méhcsaládok fenntartásához szükséges meglévő növényi erőforrásokhoz képest, és ez negatív hatással lehet a biológiai sokféleségre. Mit tehet tehát egy jóindulatú és felelős méhrajongó?
A mai vendégek
Sarah Waring az Eurozine munkatársa és a Farming for the Landless című könyv szerzője: Új perspektívák a méhészetünk művelésére. Kiterjedten írt a méhészetről mint gazdálkodási gyakorlatról Európa-szerte.
Harald Kicker méhész a bécsi Sonnwendgartenben, a 10. kerületben található közösségi kertben, ahol a tagok aktívan tevékenykednek, és helyet teremtenek a kertészkedésnek és a szomszédsági cserének.
Simon Gergely környezetkémikus és a Greenpeace CEE regionális toxikológus szakértője. Emellett a Pesticide Action Network Europe vezető vegyianyag-felelőse. Gergley foglalkozik a hazai légszennyezettségi kutatások elemzésével, felhívja a figyelmet a mindennapi életünkben található vegyi anyagokra, és feltárja a veszélyes mérgekkel szennyezett területeket.
Az Erste Alapítvány könyvtárában találkozunk velük.
Kreatív csapat
Papp Réka Kinga, főszerkesztő
Merve Akyel, művészeti igazgató
Pintér Szilvia, producer
Papp Gabriella Zsófia, digitális producer
Salma Shaka, író-szerkesztő
Priyanka Hutschenreiter, projektasszisztens
Menedzsment
Hermann Riessner, ügyvezető igazgató
Csikós Judit, projektvezető
Nagyné Kardos Csilla, irodai adminisztráció
OKTO Crew
Senad Hergić, producer
Leah Hochedlinger, videofelvétel
Marlena Stolze, videofelvétel
Clemens Schmiedbauer, videofelvétel
Richard Brusek, hangfelvétel
Utómunka
Milan Golovics, párbeszéd szerkesztő
Ruszkai Nóra, videószerkesztő
Nagy István, utómunka
Art
Victor Maria Lima, animáció
Cornelia Frischauf, főcímzene
Sarah Waring, méh illusztrációk
Feliratok és feliratok
Julia Sobota, Daniela Univazo, Mars Zaslavsky, Marta Ferdebar, Olena Yermakova, Farah Ayyash
Az Erste Alapítvány Könyvtára
Kapcsolódó olvasmányok
Kenyértörés: Eurozine Editorial.
További források
A méh: létfontosságú kapcsolatunk a mezőgazdaság és az ökológia között Sarah Waring, Beelines.
Közzététel
Ez a beszélgetős műsor a Display Europe produkciója: egy úttörő médiaplatform, amely a közérdekű értékekre épül.
A programot az Európai Unió Kreatív Európa programja és az Európai Kulturális Alap társfinanszírozza.
Fontos, hogy az itt kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerzők és előadók sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem az EACEA nem tehető felelőssé.
